A keresztény művészet kedvelt témái

A keresztény művészek témáikat az evangéliumokból, szentek legendáiból, apokrif iratokból merítették. Apokrifoknak nevezzük azokat az iratokat, melyekről szerzőjük azt állították, hogy isteni kinyilatkoztatások, de idővel kialakult róluk az a vélekedés, hogy nem hitelesek, ezért nem kerültek be a Bibliába, és megtiltották másolásukat.

Jézus életének fontos eseményei

Jézus születése: a helyszín lehet istálló, barlang, az előbbi kettőnek a kombinációja, de romos palota is (Dávid király palotája.) Az ökör és a szamár egy ószövetségi jóslat miatt van jelen: "Az ökör megismeri gazdáját, és a szamár urának jászlát; Izrael azonban nem ismer engem, népem nem ért meg" (Iz 1,3). Ez azt jelenti, hogy sokan elfogadják majd Jézust Messiásnak, a zsidók viszont nem.

Királyok imádása: a napkeleti bölcsek történetét Máté evangélista beszéli el. A három bölcs egy csillagot követve érkezik el Betlehembe. A kis Jézusnak aranyat, tömjént és mirhát ajándékoznak. Egy ószövetségi jövendölés (Iz 60,3) miatt terjedt el az a vélekedés, hogy királyok voltak. A középkortól említik a nevüket is: Gáspár, Menyhért, Boldizsár. S mivel ebben a korszakban csupán három kontinenst ismertek (Európa, Ázsia, Afrika), mindegyikük egy-egy földrész képviselője lett. Így az egyiket a késő középkortól sok esetben feketének ábrázolták.

Jézus körülmetélése - a születést követő nyolcadik napon történt

Keresztrefeszítés - Jézus keresztje lehet latin kereszt vagy Antal-kereszt (az ilyen keresztnek nincs felső szára, T betű alakja van). A keresztet  sok esetben Mária Magdolna öleli át, akit általában kibontott, szőke hajjal ábrázolnak. Szűz Mária közelében található János evangélista és olykor még két Mária nevezetű asszony, akiket a középkortól  Mária féltestvéreinek véltek: Mária Kleofás valamint  Mária Salome (id. Jakab apostol és János evangélista anyja).  A Jézus keresztjén található négy betű egy latin mondat szavainak kezdőbetűi: Iesus Nasarenus Rex Iudaeorum (Názáreti Jézus a zsidók királya).

 

Szűz Mária életének fontos eseményei

 
Mária születése: - az evangéliumokból nem ismerjük sem idejét, sem helyét, és szüleit sem, csak azt, hogy Názáretben élt. Jakab ősevangéliuma (egy apokrif irat) szerint szülei Joachim és Anna voltak. Mária születését nem lehet összekeverni Jézus születésének ábrázolásával, mivel az előbbinél nincsenek jelen bárányok, szamár, ökör, a helyszín mindig egy belső tér, Anna ágyban fekszik, a gyermek Mária körül asszonyok sürögnek-forognak. Olykor Joachim is jelen van, de nagyon sokszor nem.


Mária templombamenetele: a három éves Máriát (általában idősebbnek ábrázolják) Joachim és Anna felviszik a jeruzsálemi templomba, és egészen addig fog itt élni, amíg feleségül nem megy Józsefhez. Mária egyedül megy fel a lépcsőn, melynek tetején a főpap várja.

Angyali üdvözlet

Gábriel arkangyal megjelenik Szűz Máriának, és közli vele, hogy ő lesz a Messiás édesanyja, és azt is elárulja, hogy rokona, az idős és korábban meddő Erzsébet is hamarosan gyereket fog szülni. A történetet Lukács evangéliumának első része meséli el:
... Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál.” E szavak hallatára Mária zavarba jött, és gondolkozni kezdett rajta, miféle köszöntés ez. Az angyal ezt mondta neki: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. Nagy lesz ő és a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, és uralkodni fog Jákob házán örökké, s országának nem lesz vége.” Mária megkérdezte az angyalt: „Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek?” Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: „A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni. Íme, rokonod, Erzsébet is fogant öregségében, s már a hatodik hónapban van, noha meddőnek mondták, mert Istennél semmi sem lehetetlen.” Mária így válaszolt: „Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.” Erre az angyal eltávozott.
(forrás itt: Szent István Társulati Biblia)

Mária találkozása Erzsébettel (Vizitáció)

Az angyali üdvözlet után Mária meglátogatja Erzsébetet és Zakariást. A találkozás pillanatát szokták ábrázolni, amint a két nő egymás közelébe ér, és átöleli egymást.

Mária halála: nem egy olyan fájdalmas elmúlás, mint Ádám utódainak büntetés jellegű halála, hanem egy elszenderedés. Az eseménynél jelen vannak az apostolok. Id. Hans Holbein egyik képén (kaisheimi oltár) Mária egy széken szenderül el. János egy paradicsomi pálmaágat tart a kezében, melyet egy angyal hozott nem sokkal a Szűz halála előtt.

Apostolok

A görög eredetű szó jelentése: hírnök, küldött. Így nevezzük Jézusnak azt a 12 tanítványát, akiket tanítványai sokaságából külön kiválasztott. Az áruló Júdás helyébe Krisztus mennybemenetele után, még Pünkösd előtt az apostolok Mátyást választották maguk közé tizenkettediknek, de ha együtt ábrázolják a 12 apostolt, akkor Mátyás helyett inkább Pált láthatjuk.

  András - testvérével, Péterrel együtt halászok voltak, és Jézus első tanítványai közé tartoztak. Egy legenda szerint X alakú keresztre kötözték. A keresztről még néhány napig prédikált az embereknek, mielőtt meghalt volna. Attribútuma: az András-kereszt.

  Péter - Eredeti neve Simon. Akárcsak testvére, András, ő is halász volt. Neve görögül kősziklát jelent. Róma első püspöke. Attribútuma a kulcs (a Mennyország kulcsa). Fejjel lefelé feszítették keresztre.

  Id. Jakab - János apostol testvére , középkori hagyomány szerint sírja Santiago de Compostelában van. Ez a kereszténység egyik legfontosabb zarándokhelye. Jakab a zarándokok védőszentje. Sokszor ábrázolják őt is zarándokként. A kagyló az Santiago de Compostelaba igyekvő zarándokok egyik jelképe.

  János - Zebedeus és Maria Salome fia volt, idősebb Jakab apostol testvére. A negyedik evangélium és a Jelenések könyvének szerzője (ez utóbbit Patmosz szigetén írja meg). Jelképe a sas. Jézus kedvenc tanítványának tartja magát. A keresztrefeszítésnél, ha Jézuson kívül mást is ábrázolnak, mindig ott látjuk Szűz Máriával együtt, sok esetben őt támogatja, vigasztalja. Mária halálának ábrázolásánál János egy paradicsomi pálmaágat tart a kezében, melyet egy angyal hozott nem sokkal a Szűz elszenderedése előtt.

Más szentek életéből vett jelenetek

Keresztelő Szent János - egy zsidó pap, Zakariás és Erzsébet (Szűz Mária rokona) fia. (lásd: Angyali Üdvözlet). Hat hónappal született korábban, mint Jézus. János egy ideig a pusztában élt, „teveszőr ruhát, és dereka körül bőrövet viselt, tápláléka pedig sáska és erdei méz volt” (Máté 3,4). Aztán prédikálni és keresztelni kezdett. Jézus is felkeresi. Amikor János megpillantja a Messiást, az emberekhez fordul és ezt mondja: "Íme az Isten báránya, aki elveszi a világ bűneit!".
Heródes király bár tisztelte és félt tőle, mert szent embernek tartotta (Márk 6,20) mégis elfogatta Jánost, mert az bírálta amiatt, hogy a testvére feleségét, Heródiást vette el. Később lefejeztette. (A Biblia szerint mikor Heródiás lánya, Salomé egy alkalommal olyan szépen táncolt a király előtt hogy, az megígérte, teljesíti egy kívánságát. Heródiás rávette Salomét, hogy Keresztelő Szent János fejét kérje egy tálcán.)

Gyakran ábrázolják a Szent Családdal együtt, amint a kis Jézussal játszik. Attribútuma a keresztes bot, a bárány, olykor egy mondatszalag: "Ecce Agnus Dei" (Íme, az Isten báránya).


Jeromos -  volt az, aki a bibliát lefordította latinra.  Attribútumai: oroszlán, feszület és koponya, galamb, bíborosi kalap. Olykor bűnbánó remeteként, aszkétaként jelenik meg, szinte mindig idős korban. A 15. századtól főként bíborosként ábrázolták, bár e méltóságot sohasem viselte. Sokszor írópultnál ül.  Oroszlánnal azért ábrázolják, mert legendája szerint egy sebzett oroszlán talpából kiszedte a tövist, ezért az állat hűségesen követte mindenfelé.

Kristóf azon szentek közé tartozik, akiknek a létezését nem lehet igazolni, mégis nagyon népszerű volt, sokszor ábrázolták. Kristóf egy nagy erejű óriás volt, akit, az a vágy fűtött, hogy szolgálatait a leghatalmasabb úrnak ajánlja fel. Először egy király szolgálatába állt, de mert ez félt az ördögtől, ott hagyta, és az ördög szolgálatába szegődött. Észrevette azonban, hogy az ördög mindig kikerüli az útszéli kereszteket, ezért Kristóf arra a következtetésre jutott, hogy Krisztus a leghatalmasabb.
Miközben Krisztust kereste, találkozott egy remetével, aki azt tanácsolta neki, hogy ha Krisztussal akar találkozni, keresztelkedjék meg, és legyen felebarátai szolgálatára. Kristóf egy hatalmas folyó mellett telepedett le, és valahányszor egy zarándok át szeretett volna jutni a túlsó partra, ő segített neki, átgázolt vele a folyón egy nagy botra támaszkodva.
Egy éjjel egy szegényes külsejű gyermek kérte segítségét. Amint azonban a folyó közepe felé tartott, a teher mind nehezebb lett, csaknem a víz alá merült a súlya alatt, s minden erejét össze kellett szednie, hogy átérjen a túlsó partra. Átérve megjegyezte, hogy az egész világ sem lehetett volna nehezebb. Erre a gyermek felfedte kilétét: ,,Ami a válladat nyomta, több volt, mint az egész világ. A Teremtőd volt az, akit áthoztál, én ugyanis az a Krisztus vagyok, aki a leghatalmasabb és akinek szolgálni akartál.'' Szent Kristóf földbe szúrt botja ezt követően kizöldült, és gyümölcsöt hozott.

Mária Magdolna – a Genezáreti tó melletti Magdalából származott,  a Jézust követő asszonyok közé tartozott, Márk és Lukács evangélista említi, hogy Jézus 7 ördögöt űzött ki belőle.  Jelen volt a keresztrefeszítésnél is (sokszor kibontott, hosszú hajjal ábrázolják, és átöleli Jézus keresztjét). Márk és János evangélista szerint, rögtön a feltámadás után Jézus neki jelent meg először. A katolikus egyházban azonosították azzal a bűnös asszonnyal, aki megkente Jézus lábát. Ezért attribútuma a kenőcsös tégely.

Borbála - Legendája szerint a III. században élt szép és okos lányt

apja egy lakótoronyba zárva őrizte. Titokban megkeresztelkedett, és a torony falába egy harmadik ablakot vágatott (ez a Szentháromságot jelképezte). Amikor apja erről tudomást szerzett, meg akarta ölni. Előbb a torony fala, majd egy szikla nyílt meg előtte, hogy elmenekülhessen. Ezért a lett a bányászok védőszentje. A rejtekhelyét eláruló pásztor bárányai sáskává változtak. Bebörtönözték, sokszorosan megkínozták. Egy alkalommal meg akarták vesszőzni, de a vesszők tollá változtak.  Végül a tulajdon atyja fejezte le, akit ezért hazatérőben villám sújtott agyon. Ezért Szent Borbála a tűzérek védőszentje lett.
Attribútuma: torony, toll, pálmaág (ez utóbbi a vértanúság jelképe). Ábrázolják még kehellyel és ostyával, ez utalás arra, hogy Borbála a "jó halál" védőszentje is. Utolsó kérése ugyanis az volt, hogy aki Krisztusnak és mártírjainak (vértanúinak) szenvedéseiről megemlékezik, az utolsó ítéletkor kegyelmet találjon.

Sebestyén - a legenda szerint Diocletianus császár testőrtisztje volt. Gondoskodni próbált az hitük miatt fogvatartott keresztényekről, ezért halálraítélték. A mezőn karóhoz kötözték, hogy a katonák halálra nyilazzák. Amikor már halottnak vélték, otthagyták. Egy jámbor római özvegy, házába fogadta a súlyos sebesültet, és addig ápolta, míg föl nem épült. Amikor Sebestyén ismét megjelent a nyilvánosság előtt bátran korholta a császárt a keresztények üldözése miatt. Másodszor is halálraítélték, és bunkósbotokkal verték halálra. Sebei miatt pestis idején fohászkodtak hozzá.

A zsidóság ábrázolása

- az európai zsidók nem csak vallásuk révén különböztek a keresztényektől, hanem öltözetük is más volt. Sokszor kényszerítették őket megkülönböztető jegyek viselésére, egyes vidékeken ilyen volt a sajátos zsidó süveg is.

Dániel próféta az augsburgi székesegyház egyik festett üvegablakán

A zsidókat a középkorban minden keresztény államban hátrányos megkülönböztetés érte vallásuk miatt (a zsidók nem fogadták el Jézust megváltónak, és a bibliai történetek szerint ők követelték Jézus kivégzését a római helytartótól, Pilátustól). Nyugat-Európában a középkor vége felé számos országból kiűzték őket. Gyakran röppentek fel róluk álhírek (keresztény gyermekek megölése, egyes vidékeken azt tartották hogy ők okozták a pestist azáltal, hogy megmérgezték a kutakat). Egy ilyen álhír elterjedése, aztán egész zsidó közösségek lemészárlásához vezetett.

 A bekötött szemű Synagoga a zsidóság megszemélyesítője, amely nem ismerte fel Jézusban a Messiást.

Forrás: A keresztény művészet lexikona,
            Magyar katolikus lexikon